Az A-vitamin egy gyűjtőfogalom, amely több, egymáshoz kapcsolódó vegyületet foglal magában, például a retinolt, retinált, retinsavat, valamint ezek előanyagait, mint a béta-karotin. Ezek mind zsírban oldódó vitaminok, vagyis a szervezet zsírok jelenlétében tudja őket megfelelően hasznosítani.
Az A-vitamin egyik legismertebb szerepe a látás támogatása. Hiánya esetén romolhat a látás, súlyos esetben akár komoly szemproblémák is kialakulhatnak. Emellett fontos szerepet játszik a bőr egészségének megőrzésében, valamint a normál anyagcsere-folyamatokban, különösen a zsírok feldolgozásában. A-vitamin hiány esetén előfordulhat száraz bőr, bőrproblémák, illetve az emésztési folyamatok zavara is.
A vitamin megfelelő hasznosulásához a szervezetnek cinkre is szüksége van, így cinkhiány esetén közvetetten A-vitamin hiány tünetei is jelentkezhetnek.
Az A-vitamin az immunrendszer működésében is kulcsszerepet tölt be. Segíti a szervezet védekezőképességét, ezért fertőzések idején megnőhet az igény rá. Különösen fontos gyermekek esetében, akiknél az immunrendszer még fejlődésben van, így érzékenyebbek lehetnek a hiányára.
Természetes forrásai közé tartoznak többek között:
- állati eredetű ételek: máj, tojás, tejtermékek, halak (pl. lazac, hering, tonhal)
- növényi források: sárgarépa, sütőtök, paprika, spenót, brokkoli, édesburgonya
Az ajánlott napi bevitel (RAE – retinol aktivitás ekvivalens):
- férfiaknak kb. 900 µg
- nőknek kb. 700 µg
- gyermekeknek életkortól függően 300–600 µg
A biztonságos felső határ szintén életkortól függ, de felnőttek esetében általában 3000 µg/nap. Ezt a mennyiséget hosszú távon nem ajánlott túllépni, mivel túlzott bevitel esetén mellékhatások jelentkezhetnek.